A Tordai úti zsidó temető története: “A háború idején 18.000 kolozsvári zsidó halt meg, ezeknek felmenői a temetőben pihennek”

A Tordai úti zsidó temető több régi sírköve fel van borulva, a temető elhagyatott érzést kelt:

 

A látszat azonban csal, magyarázta el a Ziar de Clujnak Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Közösség elnöke.

A temető olyan közösség történetét meséli el, amely az utóbbi száz évben rengeteg megpróbáltatáson, szenvedésen ment át. Az itt nyugvók leszármazottainak többsége meghalt a második világháborúban.

„A Tordai úton két temető van, az egyik a 116. szám alatt, a másik a 154. szám alatt. A 116. szám alatti az egyik leggondozotabb temető. Le vannak borulva a sírkövek? Ez így van a zsidó temetőkben, mert az leszármazottak 90%-a meghalt a háború idején, és nem maradt, aki gondozza…A keresztény temetőkben a családok tartják fenn a sírhelyeket. Nálunk ez ugyanígy van. A közösség és a szövetség, az ortodox egyházhoz hasonlóan nem gondozza az egész temetőt, csak annak egy részét. A háborúban a kolozsvári zsidó közösség 18.000 tagja halt meg, ezeknek a felmenői mind itt vannak a temetőben. Nincsenek rokonok, akik gondozzák a sírokat. Sokan Amerikában, Kanadában, a világ más részein élnek, nem jönnek haza sírokat rendbe tenni. A közösségeknek pedig nincs pénzük erre, egy-egy sír felújítása 500-600 euróba kerülne.

A temetőben nagy a fű, sűrűbb a bokros rész, tehát ilyen szempontból a karbantartás hiányzik, de azért a temető gondozott. Nem is beszélve arról, hogy a Tóra és a Háláchá szerint nem nagyon szabad felemelni a leborult sírköveket, hogy ne zavard meg a halottak nyugalmát. Nem nagyon szabad, de ha a család, rokonok – ha vannak - úgy döntenek, tatarozni lehet a sírt. Ha azonban senkije nincs a halottnak…És a zsidó temetőkben a sírhelyet nem egy életre veszik meg, hanem míg a világ. A keresztény temetőkkel ellentétben, ahová már egy családot eltemettek, másokat nem temetnek a zsidó sírkertben.

Nincsenek leszármazottak, akik tataroznák, újjáépítenék a sírokat. Van rá eset, hogy jön valaki, és adományoz egy-egy sír tatarozására. Nekünk, a közösségnek azonban nem kötelességünk karbantartani a sírokat. A mi kötelességünk az, hogy ne engedjünk be oda másokat. Kolozsváron négy temetőnk van, a megyében pedig, szétszórva a falvakban, 32” – magyarázta Schwartz Róbert.

Add comment