Megkétszereződött a rák okozta halálesetek száma. A rákgyanús páciensek a COVID-19 elleni küzdelem JÁRULÉKOS ÁLDOZATAI

A pandémia kezdete óta a Ziar de Cluj többször is felhívta a figyelmet a krónikus betegek helyzetére, akik ebben az időszakban nem részesülhettek kezelésben, mivel a romániai kórházaknak nem sikerült két fronton teljesíteniük. Így, míg az egész egészségügyi rendszer a koronavírusos betegekkel foglalkozott, akik közül sokan ráadásul tünetmentesek voltak, a krónikus betegekkel senki nem törődött. Utóbbiak közül a rákos, vagy rákgyanús betegek esetében volt nagyon súlyos a helyzet, mivel ezten betegség esetében minden nap számít.

Közülük is a tüdőrákos, vagy rákgyanús személyek szenvedtek a legsúlyosabban, tekintve, hogy majdnem minden tüdőkórház COVID-kórház lett, nekik pedig nem tudták elvégezni a bronchoszkópiát, így a diagnózist sem tudták felállítani az életmentő kezelés mielőbbi elkezdése érdekében.

“Egy új virus fenyegetésének árnyékában kezdtük a 2020-as évet, és valószínűleg év végére a rák végez velünk. Az elmúlt három hónap során a COVID-19 elleni küzdelem a tüdőkórházakban is zajlott, a tüdőrák-gyanús páciensek többségének nem végezték el a bronchoszkópiát a diagnózis felállítása és a megfelelő, életmentő kezelés elkezdése érdekében. A tüdőrák nagyon gyorsan terjed, úgy, mint a világjárvány. Ez egy alattomos ráktípús, amely az egészségügyi rendszer válsága miatt, úgy tűnik kiszökött az ellenőrzés alól. A helyzet azonban hasonló minden más rákgyanús páciens esetében is. Ha az egészségügy nem lép gyorsan, hogy sürgősen elérhetővé tegye a diagnosztizálást a rákgyanús pácienseknek, számos járulékos áldozata lesz még ennek a rendszernek, amely képtelen volt két fronton küzdeni: a COVID-19 betegek, illetve a rákos betegek érdekében. A rákos betegek között az elhalálozások száma elérheti a több tízezret. Ezt nevezhetjük akár a COVID-19 világjárvány második hullámának is, amelyre fel kell mindannyiunknak készülni” – mutat rá nyílt levelében a Rákos Betegek Egyesületeinek Szövetsége.

A kolozsvári tüdőkórház egyike volt azoknak az intézményeknek, amelyeeket átalakítottak COVID-kórházzá. Bár két másik kolozsvári kórház már újrakezdte normális tevékenységét, a tüdőkórház és a járványkórház továbbra is megmaradt COVID-kórháznak. A tüdőkórház áprilisban azt jelentette be, hogy a betegek rendelkezésére bocsát egy telefonszámot, amelyen azok szükség esetén tüdőgyógyásszal beszélhetnek.

A kolozsvári „Leon Daniello” tüdőkórház a rendelkezésükre bocsát egy telefonszámot, amelyen keresztül kapcsolatba léphetnek egy tüdőgyógyász szakorvossal a következő helyzetekben:

  • Újonnan megjelent légzési tünetek: köhögés, váladék felköhögése, légszomj, mellkasi fájdalom, stb.
  • A krónikus betegségek tüneteinek súlyosbodása (pl. BPOC, asztma, tüdőfibrózis, stb.)
  • A krónikus légúti panaszok kezelését célzó ártámogatott gyógyszerek felírási módja
  • Az orvosi készülékekkel való kezelés meghoss és délután zabbítása (oxigén, CPAP, BIPAP)

Rendelkezésükre állunk hétfőtől péntekig reggel 8 és délután 3 óra között a következő telefonszámon: 0749 857 727.

Az egészségügyi minisztérium és a Tüdőgyógyászati Bizottság kijelentette, hogy a tüdőrák esetében az új esetek diagnosztizálása sürgősségnek számít, így azt nem lehet a pandémia lejártáig elhalasztani. A tüdőrák-gyanús páciensek esetében tehát el kell végezni a diagnosztizáláshoz szükséges orvosi vizsgálatokat (CT-vizsgálatg, biopsziával egybekötött tüdőtükrözés, a tüdő- és szívműködés felmérése) vagy egy nem-COVID tüdőkórházba való beutalás, vagy járóbetegrendelés folyamán”. A rákbetegek egyesületei szerint azonban országszerte csupán a bukaresti kórház végzett ilyen orvosi kivizsgálásokat az utóbbi hónapokban. Ha a tüdőkórházak nem térnek vissza sürgősen rendeltetésszerű tevékenységükhöz, egyes páciensek esetében már csak a halál beállta után fogják felállítani a tüdőrák diagnózisát, és a rákos megbetegedések okozta elhalálozások kétszeresére, vagy akár háromszorosára fognak emelkedni.

“A valóságban ebben a periódusban egyetlen egészségügyi intézmény, a fővárosi Marius Nasta tüdőkórház végzett bronchoszkópiákat, azonban ez az intézmény is minimális kapacitáson működött. A többi egészségügyi intézmény, amelyekben erre a vizsgálatra lehetőség lett volna, nem tudta úgy megszervezni tevékenységét, hogy biztonságos körülmények között ellása ezeket a pácienseket.  És ma még mindig nem végeznek a kórházak bronchoszkópiát, nem végeznek sebészeti beavatkozásokat, még  mindig nem kapjuk meg a gyógyszereinket, amelyek megmenthetik életünket. Ilyen körülmények között várható, hogy az évente több mint 11.000 hörgő- és tüdőrákkal diagnosztizált páciensek nagy része elveszíti annak lehetőségét, hogy idejében elkezdje a kezelést, és így túlélési esélyük lecsökken a nullára. Ezekhez hozzá fognak adódni azok a személyek, akiknek a tünetei tüdőrákra utalnak – ismétlődő tüdőfertőzés, erősődő köhögés, légzési nehézségek – de nem tudtak eljutni a háziorvoshoz sem, hogy szakorvosi vizsgálatra küldje őket. Ha továbbra sem jutnak hozzá az orvosi ellátáshoz, ezeket a pácienseket valószínűleg már csak haláluk után diagnosztizálják tüdőrákkal. Romániában pedig évente több mint 10.000 személy hal meg tüdőrákban, ami a rákos megbetegedések okozta elhalálozások majdnem 20%-át jelenti. Míg a pandémia előtt naponta 142 rákos beteg halt meg (GLOBOCAN 2018-as adatai), mára ez a szám megkétszereződött, vagy megháromszorozódott! És ki a felelős ezekért a megelőzhető elhalálozásokért?” – állítja a Rákos Betegek Egyesületeinek Szövetsége

Mivel az egészségügyi rendszer megbukott a hatékony szervezés, a megfelelő infrastruktúra biztosítása, empátia terén, a rák okozta elhalálozások kockázata megnőtt, pont amiatt, mert sokan nem jutnak idejében diagnózishoz. A normális körülmények között, idejében felfedezett gyógyítható daganatos megbetegedések sok esetben gyógyíthatatlanná váltak. A romániai egészségügyi rendszerben amúgy is nagyok voltak a hiányosságok. Ezt a pandémiát elég jól sikerült kezelni, de ahogy előre látható volt, voltak olyan kórházak, még Kolozsváron is (az onkológiai kórház és a szívkórház), illetve olyan dialízis központok, amelyek fertőzési gócokká alakultak. Voltak olyan veszélyeztetett betegek, akik egy bizonyos betegséggel, vagy betegségekkel kerültek kórházba, és belehaltak a COVID-19 okozta szövődményekbe, miután megfertőzödtek a kórházban. Emellett még ott vannak, mint említettük, azok a krónikus betegek, akiktől megtagadták ebben az időszakban a kezelést. Valóban, Romániában nem volt több tízezer koronavírus okozta haláleset, mint Olaszországban, de ha egy jobban működő egészségügyi rendszerünk lenne, más életeket is meg lehetett volna menteni.

Add comment