Titus Banc, egy nyughatatlan román: az ő és az általa létrehozott, életeket mentő honlap története, amely egy elveszett élettel kezdődött...

2010 márciusában nagyon fájdalmas eseményeken mentem át, édesapám hirtelen megbetegedett és egy hónap alatt meg is halt. Az egy hónap alatt, ami után minden véget ért a lehető legszomorúbb módon, voltak pillanatok, amikor úgy éreztem magam, hogy elütött a vonat, vagy hogy kiszalad a lábam alól a talaj. Az én és a családom problémáján kívül nem volt nagyobb probléma a világon, és én bármit megadtam volna, hogy valami módon sikerüljön megoldani azt. Mintha a frontvonalon lettem volna, és összeszorított fogakkal harcoltam volna egy rossz rendszer ellen.

Ezek Titus Banc, egy jelenleg 45 év fölötti besztercei férfi szavai. Ő egy olyan ember, aki nem tud, nem akar és nem is akar hallani arról, hogy helyt üljön, körülményektől függetlenül. Gyerekkorában is csibész volt, de, nevelésének köszönhetően udvarias és tisztelettudó. Később pedig, a líceumban és az egyetemen, ő volt az intelligens „huligán”, akire csodálattal néztek a többiek.

Titus és az életmentő honlap meséje közel  évvel ezelőtt kezdődött. Viorel Banc, Titus apja megbetegedett, a hír pedig villámcsapásként érte a családot. Titus, aki hiperaktív férfi volt, nem ült sebeit nyalogatva, hanem folyamatosan kereste a reményt. Egy telefonhívás változtatta meg az életét: egy kolozsvári klinikáról hívták, hogy az apjának sürgősen vérre van szüksége.

„Egy kritikus pillanatban az orvosok azt mondták nekünk, hogy szerezzünk vért, de sürgősen! Megkérdeztük, mennyire sürgősen? Azt válaszolták, hogy 2, 3 óránk van. Ezt akkor nem is fogtam fel, de ez volt az egyik legaberánsabb helyzet, aminek alávetettek minket abban az időszakban. Honna a nyavalyából tudjam, hogy milyen vércsoportja és RH-faktorja van a rokonjaimnak? Kit hívjak fel, és kit nem, hogy időt nyerjek? Hova vigyem őket és hogyan? Az egész egy buta versenyhez hasonlított, amelyben azonban a tét az apám élete volt” – meséli Titus.

Titus odaért az illető klinikához, miután óránkénti 200 km-es sebességgel hajtott  Kolozsvár felé. Tudta, hogy életét veszélyezteti, de annak is tudatában volt, hogy az apja élete tőle függ. De mindenki erőfeszítése ellenére Viorel Banc meghalt nem egészen egy hónappal azután, hogy fia Kolozsvár felé száguldott egy doboz vérrel a hátsó ülésen...

„Apám elhunyt, de a gyűlölet, a bosszúság a tehetetlenségünk miatt, hogy nem tudtuk megmenteni, megmaradt. Én úgy próbáltam átlépni ezen a helyzeten, hogy megpróbáltam lefoglalni az agyamat valamivel, arra törekedtem, hogy minél többet dolgozzam. És mégis, nem hagyott nyugodni az a gondolat, hogy mindez igazságtalan volt. Szilárdan hiszem, hogy majdnem minden problémára létezik megoldás, csak meg kell találni a legjobbat, vagy legalábbis azt, ami az adott pillanatban áthidaló megoldást jelent” – vallja Titus.

A gondolkodás eredménye? Egy barátjával együtt, aki abban az időben egyetemista volt, Titus kidolgozott egy honlapot  - az önkéntes véradók online adatbázisát. Világos, hogy az ötlet abból a Kolozsvár felé száguldásból bontakozott ki. Így született meg a Donatori online egy honlap, amely fennállásának 9 éve alatt életeket mentett meg.

Jelenleg több száz Románia különböző részein élő véradó szerepel a honlapon. Ha most egy kétségbeesett valaki, aki abban a helyzetben van, mint Titus volt 2010-ben, és egy bizonyos típusú vért keres, rámegy a honlapra, és a könnyen kezelhető oldalon megtalálja azt a véradót vagy véradókat, akik a legközelebb élnek hozzá.

„A közelmúltban történt egy motoros baleset Déva környékén, egy személy meghalt, egy megsérült. Két fiatal volt a motorbiciklin, a fiú a helyszínen életét vesztette, a sérült lány állapota kritikus volt. Nagy szüksége volt vérre. A hozzátartozói a honlapon kerestek vért. Az ilyen esetek mindennaposak, az emberek folyamatosan fordulnak hozzánk” – mesélte Titus.

Mindeddig Titus álta a honlap létrehozásának fenntartásának a költségeit, soha nem kért pénzt senkitől. 2018-ban, a GDPR bevezetésével a honlapot a bezárás fenyegette, tekintve, hogy olyan adatbázisról volt szó, amely a véradók személyes adatait tartalmazta.

„2018 februárjában egy barátom ismét felhozta a honlap ügyét, amelynek napjai meg voltak számlálva. Nyolc évvel megalapítása után a Donatorionline.ro oldalnak be kellett zárnia az új GDPR-előírások miatt. Úgy gondolom, hogy ezeknek az előírásoknak végül is vabn értelmük. Tudtam, hogy egyes pártok a választási kampányokban onnan vették le az adatokat s hitvány módon arra használták fel, hogy telefonáljanak az illető személyeknek. Őszintén mondom, hogy irtóztam ettől, tudtam, hogy ezzel sok rosszat csinálnak a honlapnak, az emberek mérgesek lesznek. De mit tehettem volna? Nem tudtam velük szembeszállni. Szerencsém volt, vagy valaki odafent nem akarta, hogy a honlapot bezárjuk. Néhány nehezebb lépés után összegyűltek az alapok és a Donatorionline.ro új szakaszba lépett” – magyarázta Titus.

A Civitas Egyesület, amelynek Titus is tagja, belépett a honlap életébe és támogatja a projektet, együttműködőket keresve minél több településen. Az új szakasznak köszönhetően a honlap interaktívabb lesz, mint eddig. Titus pedig egy új, elkesztő ötlettel is előállt.

Egy motorbiciklit akarunk vásárolni, amellyel a vért egyik helyről a másikra szállítsuk. Mert lehet, hogy Marosvásárhelyen szükség van vérre, de az ott nincs, van viszont Besztercén. Egy motoros felül erre a motorra, amelyetg minden szükségessel fel szándékozunk szerelni, és elindul Marosvásárhely felé. Kevesebb, mint 90 perc alatt a vér ott van” – osztotta meg velünk ötletét Titus.

Természetesen nem Banc találta fel a motorbicikli kerekét, és ezt a munkamódszert. Látta ezt a módszert a civilizált országokban, és meg akarja valósítani itt is. Londonban például létezik egy önkéntes motoroskból álló egyesület, amelynek tagjai ilyen „utakra” vállalkoznak a metropoliszban. Őket Blood Bikers –ként ismerik Londonban, egyenruhájuk is van, és elismerik munkájukat, és a forgalomban a mentőkocsikhoz hasonlóan elsőbbséget adnak nekik, mivel ott tudják, hogy az a motorbicikli életet mentő vért szállít. Ez a rendszer működik hát Nagy Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban is.

Ahhoz azonban, hogy ez az ötlet megvalósuljon, pénzre van szükség. Ezúttal, kilenc évnyi saját pénzen való működtetés után, Titus és a Civitas Egyesület a lakossághoz fordul adományokért. A honlapon meg lehet találni a „donează” (adományozz – szerk. megj.) gombot, és mindazok, akik pénzt akarnak adni egy életeket mentő motorbicikli megvásárlására és felszerelésére, megtehetik az oldalon.

Ami pedig a honlapot illeti, Titus globálissá kívánja tenni az ötletét. Nem csupán Románia küzd a vértranszfúziós problámákkal, és egy ilyen, jól pontra tett rendszert általánossá lehet tenni:

„Szeretném elterjeszteni az egész világon. Jelenleg 28 nyelven lehet használni. Ki lehet terjeszteni Bulgáriára, Szerbiára, Albániára, Makedóniára, Horvátországra, mindehová. Emellett pedig, bárki is részt szeretne venni a projektben, gond nélkül megteheti. Be akarjuk vonni a motorosklubokat is. Mihelyt megvásároljuk azt a motorbicikit, a motorosklubok biztosíthanának nekünk tapasztalt motorosokat, akik ezeket az utakat vállalnák. Mi rendelkezésre bocsátjuk a járművet, ők jöjjenek a tapasztalattal! Azt szeretnék, hogy ez egy közös projekt legyen a motoros közösségekkel, és akik csatlakozni akarnak hozzánk, felkereshetnek a részletekért” – mondta még Titus. 

Eme humanitárius projekt mellett Titusnak más, a társadalom és az emberi kapcsokatok jobbá tételét szolgáló projektje is volt. Besztercén például volt egy bárja, amely híres volt a kvíz-estjeiről. Az ötlet természetesen nyugatról származott, de a lakosságnak annyira bejöttek ezek az esték, hogy a végén már csak „ismerősökön keresztül” lehetett asztalt foglalni az Erins lokálban.

Titus Banc most Románia és Spanyolország között ingázik, ahol van egy kis turisztikai vállalkozása. Tulajdonképpen, ez is altruizmusból születetett, mivel Titus azt szerette volna, ha mások is átélik azokat a szép nyaralási érményeket, amelyekekt ő már megtapasztalt. A városi kultúrát népszerűsítő lokál vállalkozása testvérére, Horaţiura maradt.

A Donatori online pedig tovább él és életeket ment. Két keréken, 28 nyelven, négy vércsoporttal...Ha önöket is megmozgatta ez a történet és tehetik, lépjenek fel a honlapra, nézzenek körül, nyomják meg a „feliratkozás”, vagy „vért adok” gombot. Soha nem lehet tudni, lehet megszólal egyszer a telefonjuk, és valaki a segítségüket kéri. Vagy esetleg ön fog felhívni valakit lakókörnyezetéből...

Add comment