Szabad bejárást a Babeş-parkba minden kolozsvári számára! Számolják fel a Szamos felőli kerítést

Korlátozott a kolozsváriak  belépése a város egyik legfontosabb zöldövezetébe, a Babeş-parkba. Annak ellenére, hogy a  városban a zöldövezetek száma egyre csökken és nagyon kevés van belőlük, a parkba csak fizetés ellenében juthatnak be a polgárok.

Adrian Dohotaru kolozsvári parlamenti képviselő ismét felvetette azt a témát, hogy meg kellene nyitni a parkot minden kolozsvári előtt. Jelenleg ugyanis csak belépési díj ellenében lehet bejutni a parkba. A kérdés már 2014-ben felmerült, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem akkor azt mondta, hogy 5 évig nem tudja felszámolni a belépési díjat. Eltelt az öt év, immár vissza lehet adni a Babeş-parkot a kolozsváriaknak, minden kolozsvárinak.

Nyílt levél: szabad belépés a Babeş-parkba

A BBTE szenátusának és rektorátusának figyelmébe

Kolozsvár városi tanácsának és polgármesteri hivatalának figyelmébe,

Közel 1200 kolozsvárival együtt azt javasolom, hogy nyissák meg a Babeş-park Szamos felőli oldalát, bontsák le a kerítést 2 kilométer hosszan. Ez a parknak mintegy 10 hektárt kitevő része, amelyet a polgármesteri hivatal koncesszióba vett a két világháború között, a szimbolikus 1 lejes évi összegért.

A BBTE 2014-ben elutasította a park megnyitását és a kerítés lebontását, azzal érvelve, hogy az európai hatóságokkal aláírt záradék értelmében 5 évig nem lehet felszámolni a belépési díjat. Bár a vélemények megoszlottak a vezetőség szintjén, és egyesek elviekben, mások eljárási okokra hivatkozva ellenezték a díj felszámolását, nem volt teljesen kivéve az egyenletből annak lehetősége, hogy a parkot a folyó felé megnyissák, ahogyan az dr. Iuliu Haţieganu eredeti terveiben szerepelt, ha a polgármesteri hivatal hajlandó átvenni a megnyitás feltételezte költségek egy részét, amely több kapu létrehozását is feltételezte. Emil Boc polgármeter a közelmúltban, a városi tanács egyik ülésén kijelentette, hogy egyetért a Babeş-park megnyitásával a Szamos felőli oldalon, főleg, mert az 5 évre szóló záradék lejár.

Emlékeztetek arra, hogy minden szakember, akivel beszéltem, fontosnak tartotta a park folyó felőli oldalának a megnyitását. A Szamos és partja legjobb felhasználását célzó Master Plan kiírásra érkezett pályamunkák mindegyike előírja a kerítés felszámolását, vagy több kapu létrehozását: lásd a mellékelt ábrát, amely a Planwerk cég Szamos-partra vonatkozó terveit mutatja.

Figyelem, a park sétaösvényeire és füves területeire kérem a díjtalan belépést, nem a sportpályákra. A sportpályákat bérbe lehet adni, bár szerintem jobb lenne, ha azokat szabadon használhatnák a kolozsvári egyetemisták, mivel parkbeli rendszeres kocogásaim alkalmával a pályák az idő 80 százalékában a pályák kihasználatlanul állnak, lelakatolva. Tehát a pályákat is nyitva lehet hagyni, hogy az egyetemisták szabadon használhassák azokat. Annak érdekében pedig, hogy a pályákat minél jobban ki lehessen használni mind a hétköznapokon, mind a hétvégeken, be lehetne vezetni egy online-foglalási rendszert a Györgyfalvi negyedi sporttelep mintájára, amely rendszert a kolozsvári egyetemek diákjai használhatnák. Papíron a pályákat a sportegyetem használja egész nap, de világos, hogy gyakorlatilag ez nem így van, emiatt az lenne normális, ha ezeket megnyitnák, és akik sportolni akarnak foglalásos alapon használnák őket, vagy csak úgy egyszerűen spontánul, ahogyan évtizedekkel ezelőtt történt.

Mint sport- és zöldövezet kedvelő, öt fő érvet fogok felsorolni most annak érdekében, hogy a város legnagyobb zöldövezetét, a sétaösvényeket és füves területeket, megnyissák a lakosság előtt:

A város legnagyobb parkját a XIX. században hozták létre, amikor Kolozsvár 15-ször kisebb volt, mint most. Kolozsváron nincs a szükségesnek megfelelő mennyiségű zöldövezet. Emiatt, nem csupán a sportolni vágyók kedvéért kell megnyitni a parkot, hanem azok kedvéért is, akik gyalog akarnának átsétálni a két nagy lakónegyed – a Monostor és a Grigorescu – között. 

A folyó felé való nyitás tiszteletben tartaná a park alapítójának eredeti elképzelését, aki a zöldövezetet a folyó partjára álmodta.

A sportparkot akkor is meg kell nyitni a város lakossága előtt, ha jelenleg éppen a BBTE kampuszaként működik, mert ez a gyakorlat minden civilizált országban. Kolozsváron is van erre pozitív példa, a polgármesteri hivatal és az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) együttműködésével megnyílt az egyetlen Hajnal negyedi zöldövezet, a Iuliu Prodan park. Bukarestben az USAMV ingyen bejárást biztosít a város lakosságának a kampuszba és az egyetem botanikus kertjébe is.

Iuliu Haţieganu professzor álma nem az volt, hogy legyen egy stadion, amelyben 22 sportoló szalad és 22.000 ember nézi őket. A park jelenleg elég üres, de ha megnyitják, rengetegen fogják majd használni. Ez nagyobb adminisztratív terhet jelent majd, azonban egy olyan országban, ahol az ülő életstílus miatt rengeteg az egészségügyi probléma, megérné a fáradtságot. 

Az egyetemnek döntő szerepe van a társadalom nevelésében, a demokrácia pedig nem létezhet közterek nélkül. A park megnyitásáról szóló informális vitákon olyasmik hangzottak el, hogy nem nyitják meg, mert a cigányok és a hajléktalanok ellepnék az egész területét, hogy a monostori bandák szétvernék azt. Ezeket a rasszista véleményeket, ha még felmerülnének, racionális vita során le lehet szerelni.

A helyzet dramatikus! Romániában a lakosság 63%-a soha nem sportol, és ezzel a 4. helyen állunk Európában a nem túl hízelgő listán. A románok 43%-a ugyanakkor azt mondja, hogy nincs meg a lehetőségük sportolni a lakhelyül szolgáló városban, 52%-uk pedig azt gondolja, hogy a helyi önkormányzatok nem is tesznek ennek érdekében. Kolozsvár, amely azon kevés városok egyike Romániában, amely kiérdemli az innovációs központ nevet, ezen a téren is elöl járhatna, megadhatná a startot egy mozgalmasabb-sportosabb, tehát egészségesebb életformához.

Következésképpen, a 2019-2020-as egyetemi év megnyitásával párhuzamosan kérem (ismételten) a Babeş-park megnyitását is, illetve azt, hogy a két intézmény és a civil szervezetek üljenek le tárgyalni, hogy megtalálják a legjobb megoldásokat a terület minél jobb felhasználása és igazgatása érdekében.

Add comment