Megalapításának 90. évét ünnepelte a kolozsvári Falumúzeum, amely az első szabadtéri múzeum Romániában - FOTÓK

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum az első romániai szabadtéri múzeum megalapításának 90. évfordulóját ünnepelte a héten. A történet 1929 novemberében kezdődik, amikor az első házat átszállították a szabadtéri múzeumba.

A kolozsvári Falumúzeumot 1929-ben alapította az első romániai néprajzkutató, Romulus Vuia (1887-1963), a Iuliu Maniu-kormány erdélyi és bánsági képviselőinek a támogatásával.

„Kilencven évvel ezelőtt alapították Románia első szabadtéri múzeumát. Most 90 éve, novemberben hozták ide a Falumúzeumba az első házat, és ez volt a Romániában elsőként kiállított ház: a vidrai házról van szó, amelyet a Ferdinánd Király Alapítvány finanszírozott. A ház az Erdélyi-szigethegység vidékéről, Avram Iancu szülőfalujából származik, és az egyetlen ház, amely túlélte a második világháborút. Nagyon fontos épülete tehát az első romániai szabadtéri múzeumnak” – mondta Tudor Sălăgean, a néprajzi múzeum igazgatója.

Ebből az alkalomból a múzeum marketing osztályának képviselőia nyár folyamán felkérték a látogatókat, hogy járuljanak hozzá egy szőtt ünnepi szőnyeg elkészítéséhez. Mindenki, aki a nyáron ellátogatott a falumúzeumba, odaülhetett a szövőszékhez, hogy a szőnyegen dolgozzon.

„A tervek szerint egy 90 méter hosszú szőnyeget akartunk megszőni a falumúzeumban felállított műhelyben. Ez majdnem sikerült. Itt van a 89 méter hosszúságú szőnyeg. Szándékunkban állt elhozni ide bemutatásra a szövőszéket is, mivel azonban még mindig szép az idő, és a falumúzeum látogatóit érdekli ez az eszköz, a múzeumban maradt. A projekt fő szereplője Anuţa asszony volt, aki számára nagy örömöt szerzett, hogy részt vehetett benne. Ő volt az, aki nagy erőfeszítéssel és kitartással működőképessé tette az öreg szövőszéket” – mesélte  Gabriela Rădoiu-Leș,  marketingosztály igazgatója.

A közkedvelt népdalénekes, Ioan Bocșa a Falumúzeum fontosságáról beszélt, rámutatva, eme múzeumnak köszönhetően fedezhetnek fel az egyetemisták olyan dolgokat, amelyeket máshol már nem találnak meg.

„A múzeumok olyan világot jelentenek, amely megmenekül az elmúlástól. Nagyon sok rendezvényt szerveztem az Erdélyi Néprajzi Múzeummal közösen itt is, de szabadtéren is. Itt lehetőségünk van bemutatni a diákoknak olyan dolgokat, amelyeket sajnos egyre ritkábban találnak meg az otthoni környezetben. Meggyőződésem, hogy nemzeti identitásunk nem szól örökre magától értetődően. A nemzeti identitást fel kell fedezni, meg kell menteni és ismertetni, népszerűsíteni kell. Kultúrán keresztül jobban tudunk kommunikálni, mint a politikán keresztül” – fejtette ki Ioan Bocșa.

Az ünnepi eseményen a megye más kulturális intézeteinek képviselői is részt vettek, és érdeklődve hallgatták a múzeum alkalmazottainak a rövid ismertetését  a Falumúzeum legemlékezetesebb pillanatairól. A rendezvény népdalok előadásával és hagyományos ételek kóstolásával zárult.

Add comment